OM-azon.: 035166

Határtalanul- 2024

Határtalanul- 2024

Határtalanul logó

Iskolánk 7. osztályos diákjai idén is részt vettek a Határtalanul Programban. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. Az elmúlt években Felvidék és Délvidék szépségeivel, történelmével, az ott élő külhoni magyarság életével ismerkedtünk meg. Ebben az évben keletre indultunk, Romániába, ahol Erdély múltjával és jelenével kapcsolatban gyűjthettünk tapasztalatokat.

 

Április 29-én, egy hétfői napon, egészen pontosan hajnali négy órakor útnak indult a Török Flóris Általános Iskola csapata Erdélybe.

Hosszú, ám zökkenőmentes utazásunk során megálltunk Királyhágón, majd egy hosszabb séta következett Kolozsvárott. A lezárások miatt a tordai sóbánya kimaradt a programból, de ezt most annyira senki sem bánta, mert még nagyon sokat kellett utaznunk Székelyszentlélekig, ahol a szállásunk volt. Este nyolc óra körül érkeztünk meg a szállásra, ahol vendéglátóink szíves fogadtatásában volt részünk. A szállás elfoglalása és a finom vacsora után fáradtan és kimerülten bújtunk ágyba.

Másnap egy kicsit tovább lehetett aludni, majd a bőséges reggeli elfogyasztása után előbb ellátogattunk a helyi általános iskolába, ahol egyébként éppen tavaszi szünet volt, de egy nyolcadikos osztálynak előkészítőt tartottak, majd a Sóvidék volt az úti cél. Tófalvi Csaba sóvágó mester érdekes bemutatót tartott a parajdi só feldolgozásáról, s lehetőség volt vásárlásra is. A parajdi sóbánya is tartogatott látványosságokat, és többen is kipróbáltak különféle játékokat. A kicsit karcsúra sikeredett ebéd után Szovátán a Medve-tó körül séta, vásárlás, fagyizás várt ránk, majd egy rövid kitérőt tettünk Korondon, végül vissza a szállásra.

Május 1-jén korábban kellett felkelnünk, hiszen zsúfolt, de nagyon szép nap elé néztünk. Reggeli és egy gyors totó után Zeteváralja volt az első megállónk, ahol a víztározó környékét lehetett bejárni, s a gyönyörű környezet mindenkit elvarázsolt. Következett a Békás-szoros és a Gyilkos-tó. Igazi kiránduló időben az egyik legszebb helyszínben gyönyörködhettünk. Utolsó állomásunk Csíksomlyó volt, ahol megtekintettük a templomot, és elsétáltunk a borvízforráshoz, ahol ki-ki megkóstolhatta a borvizet, vagy akár teletölthette a kulacsát vele.

Csütörtökön várt ránk talán a legizgalmasabb nap, amikor is először a szomszédos település fafaragó mestere tartott bemutatót, s néhány diákunk is megcsillogtathatta tehetségét e mesterség terén. Ezután dzsipekkel felvittek bennünket a Jézus szive-kilátóhoz, amelynek tetejére a bátrabbak fel is másztak. Ebéd után Szejkefürdőn előbb ellátogattunk a Mini Erdély Parkba, majd Orbán Balázs sírjánál koszorúztunk. Székelyudvarhelyen megismerkedtünk a város főbb nevezetességeivel, majd egy kis szabadidő várt ránk. A nap zárásaként Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron síremlékét. Este vacsora után már mindenki készülődött a másnapi hazaútra, pakolás, rendrakás volt a program.

Pénteken reggel nyolc órakor indultunk hazafelé, először Fehéregyházán megkoszorúztuk Petőfi emlékművét, majd egy hosszabb séta várt ránk Segesváron. Marosvásárhelyen egy buszos városnézésben volt részünk, majd Királyhágón keresztül este hét óra körül fáradtan, de élményekkel gazdagodva értünk vissza az iskolához.