A magyar társadalom hamis biztonságérzete a kiberbűnözéssel kapcsolatban aggasztó mértékben jelen van: míg az áldozatok száma évről évre tízezres nagyságrendű, a kártékony tevékenységek következményei már milliárdos nagyságrendűek – derül ki a Mastercard legfrissebb kutatásából.
A kutatás eredményeit a vállalat először a KiberPajzs program résztvevőivel és az érintett iparági szereplőkkel osztja meg. A kiberbűnözés gyors ütemű növekedése csak közös összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással fékezhető meg, és ezt segíti elő a KiberPajzs, amely az elemzés eredményeit is felhasználja.
Magyarországon harminc milliárd forint körüli kárt okozott a kiberbűnözés tavaly. Az online kereskedelem kiemelt célpont, ugyanis az online piacterek felhasználóinak 43 százaléka már találkozott valamilyen csalási próbálkozással, és húsz százalék pénzt vagy adatot is elvesztett emiatt. Az összes magyar felhasználó közel fele (48 százalék) már érintett volt valamilyen kiberbűnözési esetben, viszont csak körülbelül egyötödük (22 százalék) érzi úgy, hogy fel van készülve a visszaélések elhárítására. A közszolgáltatások a legkedveltebb célpontok, míg az egészségügy fenyegetettsége csökkent, a technológiai szektoré pedig növekedett a világjárvány óta.
A Mastercard kutatásának eredményei alapján a válaszadók hetven százaléka tisztában van azzal, hogy a bank soha nem kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót telefonon vagy e-mailben. Ennek ellenére tavaly számos esetben csaltak ki több mint tízmillió forintot az emberektől ilyen módon. Az ilyen esetek azt erősítik meg, hogy a leggyengébb láncszem mindig a felkészületlen vagy nyomás alatt lévő felhasználó. A legjobb védekezés a naprakész tudás, és ezért hozták létre a KiberPajzs programot, amely a közös tudásmegosztás révén segít visszaszorítani a digitális bűnözést és védelmet biztosítani az áldozatoknak.
A fiatal felnőttek átlagos tudásszintje is rémesen alacsony
A kutatás, amely a Mastercard által készített „A kiberbűnözés kora 2025” című tanulmány része, nemzetközi szinten is bemutatja a kiberbűnözés kockázatait és annak hatását. A globális kár 2024 végére elérheti a 9500 milliárd dollárt. A kutatásból kiderült, hogy az elméleti biztonsági ismeretek és a gyakorlati digitális magatartás között jelentős eltérések vannak. A 18-29 évesek például túlértékelik tudásukat, mivel 90,5 százalékuk szerint nehezen átverhető, de egy teszt alapján a digitális biztonság terén az átlagos tudásszintjük mindössze 1,5 a maximálisan adható 4-ből.
A bűnözők egyre inkább az új technológiákat és eszközöket használják a bűncselekményeik hatékonyságának növelésére. Az automatizálás, mesterséges intelligencia, szolgáltatások kiszervezése és az információmegosztás mind hozzájárulnak a bűnözők sikeréhez. A hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen a biztonságos gyakorlatok készségszintű elsajátítása és a naprakész információk gyors és egyszerű megosztása a lakosság és az üzleti szereplők között.
A KiberPajzs program a tudásmegosztás és az összefogás koordinálására összpontosít, és az érintettek közötti együttműködés révén a lakosság biztonsági attitűdjének javítását célozza. A program célja Magyarország kiberbiztonsági ökoszisztémájának megerősítése, és olyan Cyber Islands kollaborációs központok létrehozása, ahol kibervédelmi szakértők, vállalatok és diákok dolgoznak közösen a jövő kiberbiztonsági kihívásainak megoldásán.
| English Summary A recent Mastercard study highlights significant cybersecurity challenges in Hungary. Despite a high number of cybercrime victims and substantial financial losses, there’s a widespread false sense of security. The study reveals a gap between perceived and actual digital security knowledge, particularly among young adults. Cybercriminals are increasingly using advanced technologies, necessitating improved public awareness and collaboration. The KiberPajzs program aims to address these issues by promoting knowledge sharing and strengthening Hungary’s cybersecurity ecosystem. |
