A kutatók a középső jura korszakból származó dinoszaurusz-lábnyomok százait tárták fel a dél-angliai Oxfordshire-ben egy kőfejtőben, köztük olyan hüllőkét is, mint a kilenc méteres ragadozó Megalosaurus.
A Dewars Farm kőfejtőben végzett ásatás során öt kiterjedt nyomvonalra bukkantak, amelyek közül az egyik több mint 150 méter hosszú volt. Az Oxfordi és a Birminghami Egyetem kutatói szerint a nyomok közül négyet a gigantikus, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok, az úgynevezett sauropodák készítettek, amelyek valószínűleg a Cetiosaurus, a jól ismert Diplodocus akár 18 méter hosszú unokatestvére lehetett. Az ötödik nyomvonalat a húsevő theropoda dinoszaurusz, a Megalosaurus hagyta, amelynek jellegzetes, karmokkal ellátott három lábujjú lábai voltak — számolt be a Reuters.
A mintegy 166 millió éves húsevő és növényevő nyomok egy ponton keresztezik egymást, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a kétféle dinoszaurusz találkozhatott-e, és ha igen mi történhetett közöttük — mondták a kutatók. A Megalosaurus volt az első dinoszaurusz, amelyet 1824-ben tudományosan elneveztek és leírtak, elindítva ezzel a dinoszaurusz-tudomány és a közvélemény érdeklődésének elmúlt kétszáz évét.
„A tudósok már régebb óta ismerik és tanulmányozzák a Megalosaurust, mint bármely más dinoszauruszt a Földön, és ezek a legújabb felfedezések mégis azt bizonyítják, hogy még mindig vannak új bizonyítékok ezekről az állatokról, amelyek csak arra várnak, hogy megtalálják őket” — mondta Emma Nicholls, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának paleontológusa.
Az megkövesedett lábnyomokra akkor derült -szó szerint- fény, amikor Gary Johnson kőfejtőmunkás „szokatlan dudorokat” érzett, amikor járművével az agyagot távolította el, hogy feltárja a kőfejtő alját. Ennek következményeképp több mint száz kutató lepte el és ásatásokat kezdett a helyszínen, ahol eddig mintegy kétszáz dínó lábnyomát találtak meg.
